I. Venore Vers- és Novellapályázat egyik nyertes műve, Nagy Tímea alkotása
Átlósan, félig
Amikor kifordítasz magamból, azt kívánom, bárcsak papírból lenne a világ.
Nem lenne se túl vékony, ne szakadjon el ha többször hajtják ugyanott, se túl vastag, tudjon magában hordozni minden redőt, fordítást, szedést és bontást.
Ha origamiból lennének a hétköznapok, a papír sercegésében csak távoli visszhang lenne minden zakatolás, és egy tenyérnyi hófehér papírlapba belehalkulna a világ, épphogy csak átütne rajta a vízjel.
Ha origamit lehetne hajtogatni a hétköznapokból, átlátnám magunkat egy pár lépésben, minden mozdulatunk völgyre-hegyre, váltóhajtásokra, süllyesztésekre és összetolásokra redukálódhatna, a köztes fázisokat is jobban érteném, és a dolgok állása is csak attól függne, hogy milyen szögben tartod a papírt.
Élesben ugrás helyett bármikor újrakezdhetnénk, lépésenként haladva visszafelé, egészen odáig, ahol nem félig volt, hanem teljesen, nem merőlegesen, hanem átlósan, fehér oldalával felfelé. A sarkokat is tudnám, mikor kell egészen a középpontig hajtani, sohasem lógnék túl saját magamon. Szaggatott vonalaink mentén így nyitogatnánk és csukogatnánk óvatosan a kis négyzeteket, annyi ablakot és szirmot sehol sem találnánk, mint amennyi elfér az ujjaink között. Szárnyakat bontogatnánk és a megfoghatatlanba akasztanának kis kampókat ujjbegyeink, két hajtás között kitapintanánk az univerzum pulzusát.
Hegeket sohasem hagynának az élek, csak határokat mutatnának két hajtás vagy két oldal között. A szakadások...a papír az ő nyomaikat sem őrzi magában úgy, mint a bőr...csak fejben dőlne el minden elválás, törés, vagy hasadás. Nehezéket is bárhol lehetne találni, semmi sem múlna el túl könnyen.
Mindig ideális szobahőmérsékleten néhány gémkapocs és csipesz elég lenne egyben tartani az elkészített formát, a papír nem vágható szét, megszelése is csak rendkívüli esetekben lenne indokolt.
De mivel aki ezer madarat meghajtogat, annak a kívánsága teljesül, én egy gyors hajtással kivonom belőled magam. Ahogy a hajtogatás a papír zenéje, úgy vagy te az enyém. Legyünk csillagdoboz, csapdosó madár vagy hópehely valamelyik variánsa egymás másik oldalán.
Én beléd csukódom, te pedig hajolj rám, átlósan, félig.
Nagy Tímea